Napló

Emlékezetes programok, emlékezetes emberek

2019. szeptember 19.

Felvidéki diákokkal a Sándor-palotában

„Szívem minden érzésével ragaszkodom szűkebb hazámhoz” – vallotta egykor Divald Kornél művészettörténész arra a kelet-felvidéki tájra utalva, ahonnan édesapám is származott. Apám hasonlóképpen érzett, ezért édesanyámmal létrehozták a Herczegh Károly Alapítványt, amelynek jóvoltából tavasszal megszervezték Nagykaposon A mi büszkeségeink történelmi-irodalmi esszépályázatot. A vetélkedőn a felvidéki magyar diákok lakóhelyük egy-egy hírességét mutatták be, szűkebb hazájuk értékeit kutatták. A verseny dobogósai a füleki, a királyhelmeci és a szőgyéni magyar iskolák diákjai és a felkészítő tanáraik jutalomutazása Budapestre vezetett. A nap során jártak a főváros számos emblematikus helyszínén, az Országházban, az Erkel Színházban, és elhívtam őket a Sándor-palotába is. Megmutattam nekik a történelmi termeket, meséltem a több mint kétszáz éves épület falai között zajló eseménydús életről. Természetesen nem hagytuk ki a nagyteraszt sem, ahova kilépve elénk tárult a magyar főváros és a Naptól csillogó Duna víztükrének képe. Úgy láttam, a páratlan látvány mindenkit lenyűgözött. Azt hiszem, ez alkalommal Budapest festői szépsége mellett a magában hordozott ezeregyszáz éves magyar hazát is közvetítette.