Levelek

2018. április 21.

Köszöntő a rajz és vizuális művészet OKTV-re nevező diákok alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján a Deák 17 Galériában

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Diákok!


„Minden nagy művészetnek kettős arca van, mennél régibb századokba nyúlnak vissza gyökerei, annál messzibb jövőbe sugárzik ki. A fa koronája oly magasra nő, amilyen mélyen fúródik gyökere a talajba."

Kodály Zoltán jól ismert gondolata kétszeresen is vonatkozik a mai versenyzőkre, a vizuális kultúra fiatal művelőire. Egyrészt felhívja a figyelmet a múlt kincseire: az európai és benne a saját nemzeti kultúránkra. Másrészt arra ösztönöz, hogy mi magunk is alkossunk. Hozzuk fel a mélyről az értékeket, formáljuk és használjuk, amit örökül kaptunk. Teremtsük sajátként újjá őseink hagyatékát. Bontakoztassuk ki általuk saját tehetségünket!

Kulturális örökségünk rendkívül gazdag. Az eszköztár: a rajz és vizuális művészet gyökérzete szintén távoli mélységekbe nyúlik. Elég, ha a spanyolországi Altamira-barlang falfestményeire vagy a willendorfi vénusz szobrocskájára gondolunk – rádöbbenünk, hogy a festészet, szoborkészítés, maga a vizuális kultúra egyidős az emberiséggel. Sok-sok ezer évvel ezelőtt már hozzátartozott az emberhez az önkifejezés művészi formája. A legyőzött vagy kiszemelt bölény megfestése, a tisztelet övezte istenségek megformálása, a mindennapi élet képekben és tárgyakban való bemutatása. Az eszközöket használó ember nagyon hamar ecsetet és vésőt ragadott, hogy rögzítse kapcsolatát a világgal, hogy feltárja, mit rejt saját képzete.

Kedves OKTV-s Diákok! Kedves felkészítő Tanárok!

Az OKTV-n szereplő alkotások teremtő munka eredményei. Az izgalmas terv és a vázlata szemünk előtt formálódik. Az elkészült pályamunkák látványosak. Ez is indokolja, hogy ezeket évről évre bemutassuk, mint a képzőművészet lombkoronájának legfrissebb hajtásait, virágait. Ezzel a céllal jött létre négy éve a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria, és ezzel a céllal szervezték a mai „Európa Fesztivál” kiállítását is.

Hálásan köszönöm a felkészítő tanároknak, az OKTV szervezőinek és a Deák 17 vezetőinek, hogy a versenyművek összegyűjtésével és bemutatásával lehetőséget adnak fiatal tehetségek megismerésére. A kiállítás által sokakkal megértetik és megszerettetik a művészetet.

A pályamunkák közkinccsé tételével követni tudjuk, hogyan formálják fiataljaink az elődök kultúráját, és hogyan él maga a kultúra fiatal alkotóinkban, mi a mai fiatalok üzenete nekünk és a világnak, alkotásaikban hogyan jelenik meg a gondolat és a szépség, hogyan érkezik meg az ősök öröksége a gyökérszálakon keresztül a mai alkotókhoz.

Egy-egy mű erejét, szépségét éppen ez az időntúliság adja. Ahogy Weöres Sándor fogalmaz: „A művek szépségének (…) semmiféle kritériuma nincs: se tökély, se botladozás, se egyszerűség, bonyolultság, se természetesség, mesterkéltség; se életszerűség, se elvontság stb.: ez is, az is lehet remekmű, fércmű is. Ha egy mű szép, ez nem magában a műben rejlik, hanem abban, ami átsüt rajta: valami delejes áram. A Szépség anyagtalan világának sugárzása.”

Kedves Diákok!

Kultúránk mélyéről ti hozzátok fel az időn túli varázslatot. A jövő műalkotásait ti készítitek. Köszönjük ezt nektek és mindenkinek, aki titeket ebben segít!