Levelek

2019. április 24.

Herczegh Anita köszöntője a KézenFogva Alapítvány Játék- és Élménynapján

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Gyerekek!

Sok szeretettel köszöntöm a KézenFogva Alapítvány munkatársait, a Játék- és Élménynap szervezőit és minden kedves jelenlévőt, a mai nap minden kedves vendégét. A legkisebbektől a legnagyobbakig.

A mai nap szervezői nagyon sok különleges játékról gondoskodtak. Olyan játékokat fogunk kipróbálni, amelyek nem hétköznapiak, amelyekkel a mindennapok során nem találkozunk. Amikor kipróbáljuk ezeket a játékokat, akkor megtapasztalhatjuk, hogy melyik az a terület, ahol mi nagyon ügyesek vagyunk, melyik az, amelyik esetleg nem annyira sikerül. Mi az, amiben mi tudunk másoknak segíteni, és mi az, amiben mi nem tudunk boldogulni mások segítsége nélkül. A köszöntőmben is egy mesét hoztam, ami erről szól. Ez egy bolgár népmese, a címe: A vak és a sánta.

A sok játék mellett a mai nap arról is szól, hogy megcsodálhassunk egymásban egy különleges értéket. Azt, ami elsőre nem tűnik fel, mert el van rejtve. De mindenképpen szükségünk van rá. Hogy mire is gondolok? A következő bolgár népmeséből ki fogjátok találni.

A mese címe: A vak és a sánta.

„Egyszer két ember elindult vándorútra. Az egyik vak volt, a másik meg sánta. Mentek, mendegéltek, míg egy folyó partjára nem értek. Akkor így szólt a sánta:
 – Egy mély folyó állja utunkat. Nem tudunk átkelni rajta, hiszen nincs hídja. Arról szó sem lehet, hogy átgázoljunk –nagyon mély a víz. Én fél lábon sántikálok, neked meg a szemed hibádzik. Ha át akarnánk gázolni, biztosan belefulladnánk.
A vak elgondolkodott. Kisvártatva megkérte társát:
– Nézz körül alaposan, nincs-e valahol gázló!
– Amott lejjebb, a folyó kanyarulatánál van egy gázló, de ott igen sebes a víz sodra, jó lábak kellenek az átkeléshez.
 – Vezess csak oda – kérte a vak.
A sánta kézen fogta, és a gázlóhoz vezette. Amikor odaértek, így szólt a vak:
– Nekem van két egészséges lábam, neked meg két ép szemed. Kapaszkodj fel a hátamra, és szólj, hova lépjek. Én átviszlek a folyón.
Úgy is tettek. A vak meg a sánta egymást segítve, nagy egyetértésben átgázolt a vízen, és folytatták útjukat.”

Kedves Gyerekek!

A mai nap szervezőinek is épp az a célja, hogy megismerjük korlátainkat, megtapasztaljuk, hogy milyen az, amikor mások segítségére szorulunk, amikor mások nélkül nem tudunk boldogulni. És észrevegyük azt, hogy ha valaki nehézségekkel küzd, és rászorul a mi segítségünkre. Azt akarják elérni, hogy természetessé váljon, hogy segítünk egymásnak. Miközben segítünk egymásnak, megismerjük, megéljük az összetartozás élményét. Hiszen mindenki jut olyan helyzetbe az élete során, amikor mások nélkül képtelen lenne boldogulni.

A mai Élménynap szervezői éppen azt szeretnék, hogy legyen számotokra is természetes dolog és követendő példa a segítségnyújtás. Hogy a ti szívetek is megnyíljon a másik ember számára, akkor is, ha az illető nehézségekkel küzd. Azok számára, akiknek nap mint nap át kell kelniük valamilyen folyón, akik rászorulnak arra, hogy valaki segítő kezet nyújtson feléjük.

A mai napon az ő helyzetükkel ismerkedhettek meg. És miközben segítünk a rászorulóknak, megéljük az összetartozás élményét is. Hiszen az életünk része, hogy képesek vagyunk segítséget adni és azt elfogadni, mert időről időre mindnyájunknak szüksége van mások támogatására.

Tisztelt KézenFogva Alapítvány!

Köszönöm Önöknek, hogy minden évben megszervezik ezt az Élménynapot, és lehetőséget adnak nekünk, hogy átéljük ezt a csodálatos érzést. A gyerekek számára játékot és vidámságot teremtenek, és ezzel formálják a legkisebbek világlátását, és jótékonyságra hangolják a szívüket.

Köszönöm Önöknek, hogy az Élménynap lehetőségét hosszú évek óta lankadatlanul megteremtik. Játékot és vidámságot varázsolva formálják a legkisebbek világlátását. Jótettekre hangolják gyerekek százait.

Kívánom, hogy ezt a nemes kezdeményezést, nemes szándékukat siker koronázza, és követőkre találjanak a kicsinyek lelkében nemcsak az ilyen élménynapokon, hanem a mindennapokban is. Útjelzéseik találjanak tengernyi követőre mind ma, mind a következő években!