Elődök

Korábbi köztársasági elnökök hitvesei

Dr. Göncz Árpádné Göntér Mária Zsuzsanna a demokratikus Magyarország első, hivatalát 1990 és 2000 között két ciklusban betöltő köztársasági elnökének felesége.

Négy gyermekük, hat unokájuk és öt dédunokájuk született.

Zsuzsanna asszony dunántúli pedagógus családból származik, otthonról hozta a másokon segítés természetes igényét. Emellett – vallja – így hálálhatja meg azt a sok baráti, emberi segítséget, amit akkor kapott, amikor négy gyermekével egyedül maradt férje börtönévei alatt.

Az elsők között vett részt a hazai szociális munkás képzésben, majd hivatásszerűen is nagy energiával fordult az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű emberek felé, kapcsolódott be az őket segítő civil szerveződések tevékenységébe.

Férjével 1993-ban létrehozták a Kézenfogva Alapítványt, amelynek tiszteletbeli elnöke. Személyes közreműködésével is erősíti az értelmi és halmozottan sérült gyermekek sorsának, gondozásuk és fejlesztésük körülményeinek jobbításáért folytatott sokoldalú munkát. Jelentős szerepe van a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó, kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó törvény megszületésében.

Mádl Ferencné (sz. Némethy Dalma, Pécs, 1932. november 9.) értelmiségi család negyedik gyermeke. Budapesten a Patrona Hungariae Gimnáziumban érettségizett, és utána a pécsi gyermekkórházban kezdett dolgozni. 1955-ben kötöttek házasságot Mádl Ferenccel. 1957-ben Budapesten, a Kertészeti Kutató Intézetben, majd 1964-től nyugdíjba meneteléig a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Kutatócsoportjánál dolgozott. A Mádl házaspárnak egy fia és három unokája van.

Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején (2000 – 2005) nemcsak a hivatalos programokban állt férje oldalán, de azt is természetes feladatának tekintette, hogy külön is felkeresse és adományokkal segítse a határon túli magyar kisebbségek közösségeit, és rendszeresen vitt segítséget a károsultaknak természeti katasztrófák sújtotta vidékekre.

Országjáró körutak sorát szervezte meg a diplomáciai testület hölgytagjai részére, hogy ismerjék meg hazánk természeti, ipartörténeti és kulturális kincseit.

Különösen szívén viseli a magyar kulturális örökség részét képező halasi csipke népszerűsítését, amit többször választott diplomáciai ajándékként magas szintű állami látogatásokkor.

2005 decemberében elsőként kapta meg a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület akkor alapított „Polgári Magyarországért” díját. Az ezzel járó 1 millió forint lehetővé tette az „Istenadta Tehetség Alapítvány” létrehozását, amely kistelepülések hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeinek középiskolai tanulmányai segíti, kollégiumi elhelyezésükkel együtt, egyházi intézményekben. A rendszeres támogatottak száma folyamatosan nő.

Dalma asszony az elnök oldalán épp úgy példát adott az ország számára bölcsességből, kedvességből és türelemből, mint 2011. május 29-én elhunyt férje. Azóta is sokat tesz Mádl Ferenc szellemi örökségének méltó megőrzéséért, nemzeti hagyományaink, kulturális értékeink ápolásáért, és a leginkább rászorulók helyzetének enyhítéséért.

A Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.

Sólyom Erzsébet Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1963-ban érettségizett Pécsett, a Művészeti Gimnázium zenei tagozatán, majd Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, valamint pszichológia szakán szerzett diplomát.

1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak. Fiuk építészmérnök, öt gyermek apja, lányuk német–magyar szakot végzett, hat gyermeke van.

Sólyom Erzsébet több iskolában is tanított magyar nyelvet és irodalmat, többek között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.

Mindvégig megtartotta kapcsolatát a művészetekkel, különösen a zene, a képzőművészet és az irodalom területén. Férjével mindig is közös szenvedélye volt a természetjárás, amit unokáiknak is sikerült átadniuk.

Jelen volt a Családjainkért Alapítvány kuratóriumának megalakulásánál, amely különösen a sokgyermekes családok esélyegyenlőségét segíti. Bekapcsolódott a Hospice mozgalomba, népszerűsítette azt a fiatalok között, és a Magyarországra látogató elnök-feleségeket is elvitte a rendezvényekre. Szoros személyes kapcsolatot alakított ki a Bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthonával. Támogatta a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését (Motiváció Alapítvány, Nemadomfel Alapítvány).

Makray Katalin a második világháború végén, 1945. április 5-én, polgári családban született Vasváron. Négy fiútestvére van.

Az ELTE Trefort utcai gyakorlógimnáziumában érettségizett, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői diplomát. A Budapesti Postás Sport Egyesület tornászaként számos magyar bajnoki címet, egyéni és csapat főiskolai világbajnokságot, majd 1964-ben a Tokiói olimpián ezüstérmet nyert felemás korláton.

1966-ban feleségül ment Schmitt Pálhoz. Három gyermekük és hat unokájuk van.

1963-tól 1984-ig a Magyar Posta munkatársaként hivatali, majd testnevelői feladatokat látott el. 1976-tól 1985-ig a Magyar Televízió TV torna című műsorának rendszeres résztvevője volt három lányával együtt. 1991-ben a Magyar Aerobik Szövetség alapítója.

A köztársasági elnök feleségeként sokat tett a nemzeti hagyományok ápolásáért, a magyar termékek védelméért, valamint a nehéz sorsú gyerekek és felnőttek támogatásáért. Közéleti tevékenységét a mai napig aktívan folytatja.